Alapszak, mesterszak vagy doktori? Mi a különbség ezek között, és mikor, miért lett három szintre tagolva nemcsak a magyar, hanem összesen negyvennyolc ország felsőoktatása? És miért érdemes mesterszakos diplomát szerezni?
Hiába zuhan a felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma folyamatosan, a kormány rendszeresen azzal válaszol, hogy nincs itt semmi probléma, mert ugyanannyi - vagy több - diplomát adnak ki, mint korábban.
Csaba László akadémikus szerint az egyetem leértékelése, ha három éves képzésért diplomát adnak.
A tervek szerint 2020-ra a korosztály mintegy 30 százaléka jár majd felsőoktatási intézménybe.
A magyar kormány versenyképes, hatékony, fenntartható és rugalmas felsőoktatást szeretne, amely valódi értékeken nyugszik, és ebben nagyon fontos az állami szerepvállalás - mondta az emberi erőforrások minisztere a Budapesti Gazdasági Főiskola tanévnyitóján hétfőn a fővárosban.
A "felesleges" szakok kiváltására már létrehoztak egy tízmilliárd forintos alapot - mondta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a Magyar Hírlapban hétfőn megjelent interjúban.
Hány félévig támogatja tanulmányaitokat az állam? Tanulhattok-e egyszerre két szakon? Utánajártunk, mit kell tudni az államilag finanszírozott képzési időről.
Bolognai diplomát kapnak a régi rendszerben végzett hallgatók a belgrádi egyetemen, annak ellenére, hogy a szakmai szervezetek törvényellenesnek tekintik az intézkedést. A változás a 2006 júniusában beiratkozott hallgatókat érinti - számolt be az Edupress.
Öt éve vezették be az egész felsőoktatásra kiterjedően az új típusú, kölün alap- és mesterképzésből álló felsőoktatási rendszert és a nagy kérdés már akkor is az volt, hogy hogyan fogadja majd az alapképzés után a tanulmányaikat befejező diákokat a munkaerőpiac. Most kiderült.
A bolognai rendszer nem tekinthető egyfajta szabványosítási programnak, az európai felsőoktatási rendszernek sokszínűnek kell maradnia - mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter pénteken Budapesten.
Több ezer diák tüntetett Algírban kedden, hogy így fejezze ki elégedetlenségét a felsőfokú diplomák "elértéktelenedése" és az algériai egyetemeken kialakult rossz légkör miatt.
Az európai felsőoktatási rendszereket egységes szerkezet felé kell elmozdítani, és erősíteni kell az együttműködést a felsőoktatási intézmények között - mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár csütörtökön Gödöllőn.
A bolognai rendszer bevezetésével párhuzamosan a magyar felsőoktatás intézményi struktúrája is átalakult. A régi, gyakran több száz éves múltra visszatekintő egyetemek mellett több új felsőoktatási intézmény jelent meg, és több új alapszakot is akkreditáltattak.
Nem ért egyet a kétciklusú szakok osztatlanná alakításával, a pedagóguséletpálya-modellt pedig túl bonyolultnak tartja Pálinkás József. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, volt oktatási miniszter az fn.hu-nak azt mondta: bár több kérdésben különbözik a véleménye Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárétól, nincsenek köztük feloldhatatlan ellentétek.
Rosszul jártak a 2006-ban bevezetett bolognai rendszerrel az elmúlt két év bachelor diplomásai: aki BA- vagy BSc-diplomával szeretne elhelyezkedni, alacsonyabb fizetésre, hosszabb álláskeresési időszakra, a munkaadók részéről pedig némi tanácstalanságra számíthat. Kedden ismertették a diplomás pályakövetés legfrissebb eredményeit, ami először adhat visszajelzést a "bolognások" lehetőségeiről.
„Ostoba legenda, hogy munkanélkülieket képeznek az egyetemek” – mondta Pokorni Zoltán a TV2 Mokka című műsorában. Az oktatási bizottság elnöke szerint az tény, hogy a felsőoktatási képzési szerkezet rossz, azon mindenképpen változtatni kell, de az új felsőoktatási törvény tervezetében szereplő akadémiai és gyakorlati képzés kettéválasztása nem jó megoldás.
Jelenlegi formájában nem támogatja a felsőoktatási törvény koncepcióját a Fidesz–KDNP-frakció oktatási munkacsoportja - derül ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkársága és a munkacsoport között, december 23-án zajlott egyeztetés emlékeztetőjéből, amely a Magyar Nemzet birtokába került. A Népszava pedig arról ír, hogy sem a felsőoktatási, sem a közoktatási törvény koncepciója nem talált támogatásra szakmai és politikai körökben.
Több ponton kifogásolja az új felsőoktatási törvény koncepcióját és a pedagógus-életpályamodellt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke - erről Pálinkás József a Magyar Nemzetnek nyilatkozott.
Fokozatosan szabad csak szélesebb körben előírni az emelt szintű érettségit, időt hagyva a diákoknak és az iskoláknak felkészülni a szigorúbb követelményekre – így nyilatkozott Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter, a parlament oktatási bizottságának elnöke a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában péntek reggel.
Nem lehet visszatérni oda, ahol nyolc éve voltunk, de nem is lehet azt az akarnok mentalitást folytatni, ami az elmúlt időszakban volt jellemző – mondta Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában. Az országgyűlési képviselő szerint a Fidesz és a KDNP szinte minden kérdésben egyetért, az oktatás területén van szakmai nézetkülönbség, de ez nem a két párt vitája.
